Gyakran látunk a
tévében, újságban olyan eseteket, ahol kisgyermek követett el társaival szemben
agresszív cselekedetet. Vajon mi lehet ennek az oka? Örökölte? Tanulta?
Tehetnek-e erről a szülők? E kérdések megválaszolásához szeretnénk hozzájárulni
az alábbi írással.
Az érzelmek nemcsak általános reakciókat eredményeznek, de specifikusak is, mert nevetünk, ha örülünk, visszahúzódunk, ha félünk, agresszívvé válunk, ha dühösek vagyunk stb. E tipikus érzelmi reakciók közül a pszichológusok legkiterjedtebben az agressziót tanulmányozták.
A szociális tanuláselmélet az emberek közötti interakciókkal foglalkozik, a megfigyeléses tanulás jelentőségét hangsúlyozza. Számos viselkedési mintát úgy tanulunk, hogy megfigyeljük mások viselkedését és megjegyezzük, hogy milyen következményekkel jár ez számukra.
A szociális tanuláselmélet a tanulást hangsúlyozza és elveti az agresszió ösztönként vagy frusztráció eredményezte hajtóerőként való felfogását. Szerinte az agresszió, olyan mint bármely más tanult válasz, megfigyeléssel és utánzással elsajátítható és minél gyakrabban megerősítik, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megjelenik.
Óvodások körében végzett vizsgálat során a gyermekek egy felnőttet figyeltek meg, aki egy felfújható babával szemben az agresszió különböző formáit fejezte ki. Később a gyermekek is „játszhattak” a babával, amikor is a felnőtt cselekedeteinek többségét utánozták. Ezt a vizsgálatot továbbfejlesztve az óvodások két filmet nézhettek meg. Az egyik egy babával szemben agresszíven viselkedő felnőttet mutatott, a másik egy rajzfilmfigurát, amely ugyanúgy viselkedett, mint a felnőtt. Az eredmény megrázó volt. A gyermekek, akik a két film valamelyikét látták, olyan agresszíven viselkedtek a babával szemben, mint azok a gyerekek akik agresszíven viselkedő élő személyt láttak. Az agresszió filmbeli, vagy élő modelljei növelik az egyén agresszivitásának megjelenésének valószínűségét.
Az agresszió kialakulásában fontos szerepet játszik a megerősítés. A gyermekek nagyobb valószínűséggel fejeznek ki agresszív válaszokat, ha ezekért megerősítést kapnak, vagy ha olyan agresszív modellt látnak (televízióban, utcán, otthon), akit megerősítettek.
Gyermekek körében végzett felmérés szerint az agresszív tevékenységben való részvétel, vagy növeli az agresszív viselkedést, vagy azonos szinten tartja. Felnőttekkel végzett kísérletek is hasonló eredményt hoztak. Azt is megfigyelték, hogy az a személy, aki mérges, nagyobb agresszivitás kifejezésére képes.
Több kísérletben vizsgálták a gyermekek televízió nézési szokásait, valamint a műsorok hatását személyiségükre. Azok a gyermekek, akik agresszív filmeket néztek, sokkal agresszívabbá váltak a társaikkal folytatott interakciójuk során.
Összegezve tehát nagyon fontos, hogy mit lát otthon, a televízióban, illetve kortársaitól a gyermek. Az erőszakos, agresszív cselekedetet el kell ítélni, nehogy megerősítést kapjon és gyermekünk is alkalmazza.
Karácsony közeledtével, advent idején mindenkit örömteli várakozás tölt el. A latin eredetű szó (adventus) megérkezést, eljövetelt jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes „szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Vesszőből, fenyőágból koszorút fontak, amelyet arany vagy piros szalaggal díszítettek. Minden egyes szín sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé ami soha el nem múlik.
Készülődve várjuk az ünnepet, karácsonyfát, ajándékokat. De vajon miért ünneplik az emberek tél közepén a karácsonyt és honnan erednek az ajándékozási szokások, ki volt Jézus, hogyan vált a szeretet és a gyerekek ünnepévé ez a nap?
Jézus születésének idejét egy régi római kalendárium teszi december 25-re. Ez a nap volt akkoriban a téli napforduló időpontja, ettől kezdve lesznek hosszabbak a nappalok és rövidebbek az éjszakák. A pogány ünnepkör szerint a „legyőzhetetlen Nap” ünnepe. A keresztények Jézus születését, a nem keresztények tanítását, a szeretet ünneplik.
Karácsonyfa állítása, díszítése az ünnep leglátványosabb szokása. Podmaniczky Frigyes báró emlékiratai szerint édesanyja honosította meg Magyarországon ezt a német protestáns szokást az 1800-as évek elején. A kutatások szerint először talán mégsem ő, hanem Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított karácsonyfát hazánkban 1824-ben.
Ma már szinte minden család ünnepének középpontja a díszes fenyő. Évente körülbelül 20 ezer fenyőfát vágnak ki, csak Magyarországon karácsony előtt. Ha módunk van rá, vásároljunk gyökeres fenyőt, ami az ünnep után kiültethető a kertbe. Szép emlék lesz, és maradandó.
A fa díszítése családonként változó. Manapság már különböző stílusa, divatja alakult ki a díszítésnek. Szívet melengető apróságok, gyermekeinek készítette díszek, együtt sütött illatos mézeskalács is kerülhetnek a fára. Régi, szép emlékeket idézhetnek, meghitt beszélgetések alakulhatnak ki ezek kapcsán.
Ajándékozási szokásaink is változatosak. Ajándékozzunk örömet okozó dolgokat, akár saját készítésűeket. Gyermekeinktől fogadjuk szeretettel a nagy gonddal barkácsolt meglepetéseket. Ajándékozzunk karácsonyról szóló könyveket is, melyek nagy választékban kaphatók az üzletekben és választ adhatnak kérdéseinkre, segíthetnek a készülődésben.
Látogassunk el együtt, olyan helyekre ahol pásztorjátékot adnak elő gyerekek, gyerekeknek. Hallgassunk az ünnepek idején szép karácsonyi zenét, lehetőleg tiszta forrásból. Van választék bőven: J. S. Bach, Liszt Ferenc Karácsonyi Oratóriumai, vagy mai szerzők szép előadásában ismert régi és új dalok, megzenésített versek.
Ünnepelni jó dolog. Kívánom, hogy legyen az ünnep meghitt, bensőséges, boldog és békés.
Szabóné Parádi Irén
biológia-technika szakos tanár
Az idei költségvetési törvényben folytonosságot biztosít a kistérségi
közoktatási feladatellátás ösztönző támogatásának. Ennek legfontosabb részleteit
foglaljuk össze az alábbiakban.
A 2005 október 15-ig megalakult többcélú kistérségi társulások ( így Kecskemét TKT is) illetve a területükön működő intézmények jogosultak az alábbi támogatási formákra.
Többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás által
fenntartott óvodába, iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó
támogatás 65 000 forint/fő/év. A támogatás a többcélú kistérségi társulás,
illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolákba járó
gyermekek, tanulók létszáma után az alábbiak szerint
igényelhető:
– Alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon
gyermekek, tanulók után, akiknek lakóhelye nem az intézmény helye (székhelye,
telephelye stb.) szerinti településen van.
– Az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel rendelkező
gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50 %-ának megfelelő támogatás vehető
igénybe. E támogatás legfeljebb az előző pont szerint bejáró gyermekek számával
azonos számú gyermekek után igényelhető. E támogatás szempontjából a
külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek.
Ez a szakasz sajnos hátrányosan érinti,
a nagy, tanyás településszerkezetű
kecskeméti térséget.
– amennyiben a többcélú kistérségi társulás vagy az intézményi társulás
iskolabusz működtetéséről gondoskodik, vagy a gyermekek, tanulók utaztatását
iskolabusz-szolgáltatás vásárlásával biztosítja, az utaztatott gyermekek,
tanulók után az alaptámogatás összegével azonos további támogatás vehető
igénybe. E támogatás szempontjából iskolabuszszolgáltatás vásárlásnak minősül a
menetrendtől függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás
igénylése és elszámolása a közoktatási intézmény vezetője által az iskolabuszt
igénybe vevő, rendszeresen utaztatott gyermekek, tanulók számának tárgyév
február 1- jei és október 1-jei állapotáról a többcélú kistérségi társulás
részére szolgáltatott adatok átlaga alapján
történik.
Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek,
tanulók támogatása, amennyiben az óvoda, az általános iskola községi
tagintézményként, valamint a középfokú oktatási intézmény általános iskolai
feladatokat ellátó községi tagintézményeként működik, vagy a községi tagiskola a
középfokú iskola és az általános iskola feladatait ellátó egységes iskola
tagintézményeként működik, 60 000 forint/fő/év fajlagos összegben
történik.
Közoktatási szakszolgálati feladatok: Továbbtanulási, pályaválasztási
tanácsadás fajlagos összege: 2 000 forint/fő. Nevelési tanácsadás;
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés;
logopédiai ellátás; gyógytestnevelés fajlagos összege: 9 000
forint/fő/szakszolgálat.
Óvodai, iskolai ellátásnál, fontos, hogy minimális osztály és csoportlétszámokat állapít meg a törvény. E többletfinanszírozási követelmény alól a nemzeti, illetve etnikai nevelést végző intézmények kapnak felmentést.
Az érdeklődők számára részletes felvilágosítást írásban vagy konzultáció formájában –térítésmentesen- bocsát rendelkezésre a Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet.
De vajon melyik az a sportág, amelyik a gyermeknek és persze a szülőnek is tetszene?
A megfelelő testmozgás kiválasztásához többféle tényezőt is figyelembe kell venni. Ha a gyerek türelmes és pontos, vagy félénk, befelé forduló egyéniség, akkor a vívást javasoljuk neki, ha izgága típus, tele levezetetlen energiával, válassza a kosárlabdát vagy a focit. Ugyanakkor ne feledjük, minden esetben az a legfontosabb, hogy a gyereknek kedve legyen az adott sportághoz. A professzionális –versenyszerű sport 12 éves kor alatt csak az úszás esetére javasolt.
Nagy előnye a sportnak, hogy mind az egyéni mind a csapatjáték szabályokon alapul és fegyelemre nevel. A csapatjátéknál az együttműködésen, az egymás segítésén, a kapcsolatteremtésen van a hangsúly. Az egyéni sportág lehetővé teszi, hogy a gyermek felfedezze önmagát, a testét és a korlátait.
Íme néhány a választható egyéni és csapatsportok
közül:
Labdarúgás: 6–7 éves kortól elkezdheti a gyermek. Fejleszti a motoros, az intellektuális és az érzelmi fejlődést. Javítja az általános koordinációs készséget és tudatosítja, mi mindenre használható a láb, mint “eszköz”. Olyan alapfogalmakra tanítja meg a gyermeket, mint “csapattárs”, “ellenfél”, “támadás” vagy “védekezés”. Ennél a sportnál az ízületekre tanácsos odafigyelni.
Kosárlabda: akár 5 éves kortól is vihetjük gyermekünket kosárlabdaedzésre. Ez a sportág fejleszti a mozgást, a testtel és a labdával való ismerkedést. A gyermek megtanulja, hogyan kell futni, ugrani, helyet változtatni labdával a kézben.
Kézilabda: 7 éves kor előtt nem ajánlott ez a labdajáték. A kézilabda nagyon alkalmas arra, hogy a gyerek megtanuljon egy adott térben helyezkedni: fut, ugrik, eldobja a labdát és körülnéz.
Torna: már 3 éves kortól el lehet kezdeni. Fejleszti az önbizalmat azáltal, hogy segít a gyermeknek teste és környezete tudatos felfedezésében. A torna jól fejleszti a pszichomotoricitást. Ennél a sportnál vigyázni kell, ha a gyermek ínszalagjai még nem elég erősek.
Úszás: 6 éves kortól szokás kezdeni. Ez a sport fejleszti a koordinációs érzéket és a légzésritmus szabályozását (még asztmás gyermekeknek is ajánlott). A kisgyermek önbizalmat merít belőle és megtanul bízni a testében, mely addig ismeretlen, új közegben is képes mozogni.
Tenisz: minitenisz már 5–6 éves kortól létezik. Fejleszti az összpontosítást, a gyors reagálókészséget. Az egyik legtökéletesebb mozgásfejlesztő sportág.
Cselgáncs: 6 éves kortól ajánlott. Olyan életszemléletre tanít, melynek alapja az udvariasság, a bátorság, az őszinteség, a becsület, a szerénység, a tisztelet, a barátság és az önfegyelem. Kiegyensúlyozott és koordinált mozgásra oktatja a gyermeket. Ideális a félénk, ideges típusnak, mert önbizalmat ad neki.
Vívás: minimum 6 éves kortól lehet elkezdeni. Fejleszti a türelmet, az ügyességet és a pszichomotoros fejlődést. A vívás a “párbajszerű” sportok legmarkánsabb példája. A támadó és védekező akciók sikere figyelmet és gyors cselekvést követel. Nagyon fontos a kitartás és a jó összpontosítás. Ez a sport nem ajánlott asztmás gyermekeknek, mivel zárt térben zajlik.