Mennyi jut jövőre?
Mennyi jut jövőre a
gyerekekre?
Takarékos, megszorító, vagy
diszkriminatív a 2005-ös költségvetés?
Közel három hónapos vita lezárásaként,
várhatóan december közepén dönt az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2005. évi
költségvetéséről. Vizsgáljuk meg, hogy mennyit áldoz az állam -a törvénytervezet
szerint- óvodáinkra, iskoláinkra, és ki-ki válaszolja meg maga az alcímben
szereplő kérdést.
Kevesebb központi költségvetési támogatásra (normatívára) számíthatnak jövőre a kis osztály, illetve csoportlétszámmal működő intézmények. Ez azt jelenti, hogy ahol a törvényileg szabályozott átlaglétszám 50%-át, majd 2005. szeptember 01-től 75%-át nem érik el a létszámok, ott a tavalyinál átlagban 5%-kal kevesebb állami támogatáshoz juthatnak az iskolafenntartó önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak. Elsősorban a szegényebb kis települések iskolái kerülnek így nehezebb helyzetbe, melynek száma országos szinten meghaladja az 1700-at.
Míg a kis települések gyereklétszám után járó külön normatív támogatása változatlan összegekkel szerepel a törvénytervezetben, addig a társulással ellátott feladat után az idei 21 000 helyett 36 400 Ft-ot irányoz elő a költségvetés gyermekenként a 2005-ös évre.
Ezen felül pályázatokkal, továbbá az un. ÖNHIKI rendszer közoktatási vonalon történő korlátozásaival ösztönzi a kormányzati oktatáspolitika a településeket az együttműködésre. A kooperáció lényege, -mint ahogy arra több példát is láthatunk az országban- hogy a 10-15 fős osztály vagy csoportlétszámmal működő intézmények összefognak, az egyik településen bezárják az intézményt, és a másik településre buszoztatják a gyerekeket. Ezzel a létszámok költséghatékonyabb szintre duzzadnak.
A Kecskeméti Kistérségben ilyen társulások nem alakultak ki, még az idén tavasszal kiírt „többcélú kistérségi pályázat” hatására sem. A települések fontosabbnak tartották azt, hogy hosszú távon megtartsák a most felnövekvő generációt.
Nem változik jövőre a tankönyv támogatás 2400 Forintos összege, valamint a bejáró gyerekek utáni támogatás mértéke sem.
Általánosan igaz, hogy nehezebb helyzetben lesznek jövőre
az önkormányzatok, hiszen a lakosonkénti 17 000 Forintos normatíva nem emelkedik
infláció-arányosan legalább 18 000 Forintra. Ehelyett
November 15-én egyeztetett az egyház a kormánnyal az egyházi iskolákat negatívan érintő költségvetési mutatók ügyében. Az eredeti törvénytervezet szerint ugyanis kevesebb bérért dolgoznának az egyházi intézmények pedagógusai, ráadásul nem juthatnának hozzá bizonyos kiegészítő normatívákhoz sem. Hátrányosan érinti továbbá az egyházi és magán iskolákat, óvodákat az a törvényi rendelkezés, miszerint komoly banki letéttel kell rendelkezniük ahhoz, hogy állami támogatásokat tudjanak lehívni.
Az
informatikai fejlesztésekhez, működtetéshez magasabb támogatáshoz juthatnak az
intézmények. Az idei
Terjedelmi okokból igyekeztünk a pénzügyileg
lényegesebb és a többséget érintő-érdeklő tételekre reflektálni. Akit behatóbban
érdekel a 2005. évi költségvetés az megtalálja a törvénytervezet, a www.p-m.hu
oldalain.
A múlt héten született döntés értelmében 3,2 Milliárd Forintért értékesíti a 100%-os állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadót az ÁPV-Rt. Számtalan cikk látott azóta napvilágot arról, hogy tisztességes-e, szabályos-e a miniszterelnök üzleti partnerének 1 Milliárd Forinttal olcsóbban odaadni az állami céget, hogy érdemes volt-e a kiadó tíz év alatt hozott nyereségével megegyező vételárért odaadni azt, vagy, hogy inkább nekünk kellett volna ajánlatot tennünk a lengyel állami tankönyvkiadóra és nem fordítva.
E viták kapcsán az országos napilapok olvasói, a hírműsorok nézői már bizonyára kialakították álláspontjukat. A politikai pengeváltásokat követően azonban érdemes a tények tükrében felkészülni arra, hogy mit hoz a jövő a magyar tankönyvpiac fogyasztóinak: gyereknek-szülőnek, pedagógusnak-iskolának.
Olcsóbb vagy drágább lesz a
tankönyv?
A magyar tankönyvpiac 35%-át a Nemzeti Tankönyvkiadó teszi ki. Ha a piac egyharmada gazdát cserél: a nem tisztán anyagilag érdekelt állam helyett egy tisztán anyagilag érdekelt magántőkés csoport kezébe kerül az irányítás, akkor annak könnyen lehet árfelhajtó hatása. Eddig volt lehetőség arra, hogy olyan könyvek jelenjenek meg, amik nem termeltek profitot, de szakmailag igen komoly jelentőséggel bírtak. Erre már nem számíthatnak a fogyasztók.
Ezzel szemben a magántőkés várhatóan megpróbálja olcsóbb árakkal kiszorítani a piaci versenytársakat. Ezért az is előfordulhat, hogy olcsóbbak lesznek a tankönyvek. Ha a versenytársak tönkremennek, akkor viszont csak rövid ideig örülhetünk, mert konkurencia nélkül –a lazábbá váló versenyhelyzet törvényszerűségének megfelelően- az árak magasra szöknek. Ha számíthatunk arra a 2004-es ígéretre, hogy négy év alatt ingyenessé teszi a kormány –a szülők számára- a tankönyveket, akkor 2006-ra nem jelent nekik problémát, ha felszöknének az árak. Ez a pedagógusoknak is jó lesz. Törvény szerint a pedagógus joga megválasztani azt, hogy milyen módszerekkel, melyik tankönyvből tanít. Nem kell majd vívódnia azon, hogy megkövetelje e –többek között- a minimálbéren dolgozó szülőtől a drágább, tanórákon és az otthoni felkészülésnél hatékonyabban használható tankönyveket, hiszen azok egységesen ingyenesek lesznek. Ezzel párhuzamosan helytállóak azok az aggodalmak, melyek szerint ha az állam fizeti a tankönyveket, akkor elszabadulhatnak az árak, s ezt mégiscsak az adófizetők fogják megfizetni.
Gazdagabb, vagy szegényebb lesz a tankönyv
választék?
Általános gyakorlat az EU-ban, hogy a közoktatás zavartalan működése érdekében megtartanak állami tulajdonban levő, meghatározó piaci részesedéssel rendelkező tankönyvkiadókat. Mivel hazánkban nincs már állami tulajdonú kiadó, erőteljesebb lesz az a veszély, hogy egyes gazdaságilag kevésbé vonzó tankönyvek legyártását senki sem fogja felvállalni, ezáltal átmeneti hiányokkal kell számolni. Ezzel együtt a kiélezett versenyben levő kiadók még erőteljesebben versenyeznek majd a vásárlók kegyeiért, amely várhatóan a választék gazdagságára is jótékony hatással lesz.
Tartalmában jobbak, vagy rosszabbak lesznek a
tankönyvek?
Ábrahám István, a Nemzeti Tankönyvkiadó
vezérigazgatója a következőket mondta a kiadó alapításának 50. évfordulóján: Valamennyi nemzet oktatásügyének szüksége
van egy olyan tankönyvkiadóra, amely átfogja az oktatás teljes vertikumát. A
tankönyvpiac ugyanis nem lehet olyan mértékben szabad piac, mint sok más árucikk
piaca. Piaci szereplőként gyakoroltunk hatást a versenytársakra, elsősorban a
tankönyvek jó minősége vonatkozásában...
Ha ez a tudatosság folytatódhat a tulajdonosváltástól függetlenül, akkor várhatóan nem lesz jelentős változás a tankönyvek minőséget illetően.
Az Európai Unió a regionális -gazdasági és társadalmi- különbségek
csökkentése céljából létrehozta a Strukturális Alapokat. A Strukturális
Alapokhoz a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó öt ágazati/regionális
operatív program keretében meghirdetett pályázatokon keresztül lehet hozzájutni.
Az öt operatív program közül a humánerőforrás-fejlesztési operatív programhoz
(HEFOP) tartozik a közoktatás fejlesztése.
Ennek az az oka, hogy az oktatásfejlesztés önmagában nem tartozik a közös
uniós stratégiai feladatok közé, jelenleg tagállami hatáskörben
van.
Magyarországon a HEFOP megvalósítása a Foglalkoztatási és Munkaügyi
Minisztérium hatáskörébe tartozik, melynek szakmai partnere az Oktatási
Minisztérium. A folyamat részese még a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Program Irányító Hatósága (HEFOP IH), az Oktatási Minisztérium Alapkezelő
Igazgatósága (OMAI) és a suliNova Közoktatás-fejlesztési és
Pedagógus-továbbképzési Kht.
A HEFOP 2.1. és 3.1. központi programjai, valamint ezek alpontjai
tartoznak szorosan a közoktatáshoz.
A 2.1.1. program célja a befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet
kialakítása, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés. Célcsoportjai a
pedagógusok, a nevelési, oktatási és képzési intézmények vezetői, valamint
fenntartói, az oktatási szakértők, a gyermekjóléti szolgáltatók munkatársai, a
civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok munkatársai, a média képviselői,
a tanulók és a szülők. A program megvalósításának célterületei a hátrányos
helyzetű (elsősorban roma tanulók) és sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
kudarcának és lemorzsolódásának megelőzése, a sikeresség elősegítése, valamint a
szegregáció megszüntetése.
A 3.1.1. program célja a kompetencia alapú képességek, készségek
fejlesztését központba helyező oktatás elérése. Törekvése, hogy a
szövegértési-szövegalkotási, a matematikai, az idegen nyelvi, az informatikai és
médiahasználati, valamint a szociális, életviteli, környezeti és életpálya
építési kompetenciák területén javítson. A fenti fejlesztések megalapozását egy
önálló óvodai programcsomag biztosítja majd. Az intézkedés eredményei többek
között az iskolakész oktatási program, tanuló és tanárbarát taneszközök, az
adott programokra szabott továbbképzés és tanácsadás, esélyteremtő megoldások a
hátrányokkal érkezőknek.
A pályázatokat az előcsatlakozási pályázatokhoz hasonlóan az internetről
lehet letölteni a hozzá tartozó részletes dokumentációval együtt. A
pályázatoknak szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük,
könnyebbséget jelent viszont az, hogy ellentétben az előcsatlakozási
pályázatokkal- ezeket már magyarul is be lehet
nyújtani.
És hogy miért van szükség erre a sok változtatásra, fejlesztésre? A
válasz egyszerű. A felgyorsult világban, a folyamatosan változó munkaerő-piaci
igényekhez kell alkalmazkodni. Nem követhető az a régi modell, melyben a
tanulási folyamat az iskolai tanulmányok befejezésével lezárult. A XXI. század a
tudás évszázada. A gyorsan és folyamatosan változó világban csak azok lesznek
képesek megfelelő adaptációs készséggel sikeres életutat magukénak tudni, akik
részeseivé válnak az élethosszig tartó tanulásnak. E célok jegyében kínálnak
elsősorban anyagi segítséget az Uniós
pályázatok.
A pályázati lehetőségekről további információk a www.omai.hu illetve a www.hefop.hu honlapokon találhatók.
Évezredek óta igyekszik az ember szabályok megalkotásával, betartatásával kiszámíthatóbbá, illetve jobbá tenni életét. Az elmúlt hónapokban, években komoly változásokon estek át az iskolák óvodák életét meghatározó jogszabályok. E változásokat kell követni maguknak az intézményeknek is, a már meglévő házirendek, valamint a szervezeti és működési szabályzatok módosításával. Pedagógusok, szülők, és gyerekek közös szándéka kell, hogy kifejeződjön e dokumentumokban. Fontos, hogy minden résztvevő komolyan vegye az óvoda, illetve iskola „bibliájának” közös megújítását, megalkotását, az abban foglaltak betartását.
Fontos kérdés lehet az, hogy kinek köteles az óvoda átadni a gyereket a nap végén, hogy milyen értéket vihetnek be a gyerekek az óvodába, iskolába, hogy kitiltható-e a mobiltelefon a tanítási óráról, hogy viselhetnek-e a fiatalok ékszert az iskolában, és ha igen, akkor mi a teendő testnevelés órán. Jó, ha tudja a tanár, hogy milyen saját készítésű szemléltető eszközöket vihet be órára, vagy, hogy lapátolhatja-e testnevelés órán a gyerekekkel együtt a havat az iskola előtti járdán. Jó, ha tudja a szülő, hogy gyermeke jogai nem korlátozhatóak a kötelességek elmulasztása esetén, de elengedhetetlen, hogy tisztába legyen szülői –törvényben megfogalmazott- kötelességeivel. Jó, ha tudja a gyerek, hogy a házirend elkészítésébe neki is beleszólása van, vagy, hogy a tanár nem olvashatja el a levelet, amivel órán a pad alatt társának üzen, viszont e levelezés sérti osztálytársainak a tanuláshoz való alkotmányos jogát…
Bizonyítandó, hogy milyen fontos a körültekintő eljárás az iskola, óvoda életében, álljon itt egy példa, melynek tanulságait ki-ki vonja le magában:
Az egyik iskolában a tanulók társas viszonyait, az ebben rejlő pedagógiai lehetőségeket szerette volna alaposabban feltárni az egyik pedagógus munkatárs. E célból szociometriai felmérést készített. Ahogy azt a főiskolán, vagy egyetemen annak idején tanulta, először is leíratta, a gyerekekkel, hogy pl. ki mellé ülne legszívesebben osztálykiránduláson, kit kedvel az osztályban leginkább, ki a második, harmadik, ki ellen érez leginkább ellenszenvet stb, stb… Ezt követően a viszonyokat egy rajzon ábrázolja, melyből következtetéseket lehet levonni, mindezt természetesen a pedagógiai munka hatékonyabbá tételére.
E felmérést követően egy szülő az oktatási jogok biztosához fordult állásfoglalásért. Aáry-Tamás Lajos megállapította, hogy az iskolának erre nincs törvényi felhatalmazása, s bár a felmérés során keletkezett személyes adatokat az iskola titkosan kezelte, elmulasztotta a szülők beleegyezését megkérni. Ezért az adatokat meg kellett semmisíteni az iskolában.
Az esztendő utolsó napjaiban talán ránk,
pedagógusokra is igaz: a megszokottnál tréfásabban, vagy éppen komolyabban,
esetleg maró öniróniával számvetést készítve búcsúzunk az óévtől. E gondolat
jegyében álljon itt a teljesség igénye nélkül, csokorba szedve néhány
idézet.
A pedagógia szépségét és fontosságát mutatja meg egy régi kínai mondás: Adj az embernek halat, és egy napra jóllakik. Ám tanítsd meg halászni és többé nem fog éhezni. William Artur Ward módszertani útmutatója komoly paradigmaváltásra szólította fel a poroszos pedagógia művelőit: A középszerű tanító elmondja. A jó tanító elmagyarázza. A kiváló tanító megmutatja. A kiemelkedő tanító gondolkodásra ösztönöz.
Persze hiába alkalmaz a pedagógus kiváló módszereket, hiába
ösztönöz kreatív-konstruktív gondolkodásra, ha az oktatásirányítás szintjén
lassan képeződik le a gyorsan változó társadalom tudásanyag igénye. Peter
Drucker kollégánk szerint: Amikor egy ismeretanyag végleg elavult,
kötelező tárgyként tanítani kezdjük az egyetemen. John Stuart Mill
tovább vezeti e gondolatiságot: Korunk egyik hatalmas vívmánya a felesleges
tudás széles körű elterjesztése. A legprovokatívabb azonban Norman
Douglas kritikája: Az oktatás
nem más, mint szabványosított visszhangok államilag felügyelt
sorozatgyártása.
Theodore Roosevelt sajátos szemszögből ítéli meg az
iskolázottság fontosságát: Aki
sosem járt egyetemre, esetleg ki tud rabolni egy tehervagont, ám ha egyetemet
végzett, el tudja lopni az egész vasutat. Samuel Butler , bár valószínűleg nem ismerte a magyar
közoktatást, akár magyar pedagógusként is mondhatta volna többes szám első
személyben megfogalmazott provokatív gondolatát: A zsenik kellemetlenkedő alakok, ezért
iskoláinknak, egyetemeinknek az a kötelessége, hogy zsenicsapdák állításával
csökkentsék a számukat. Kennedy egy híres mondása
arra tanít, amit ma már unásig ismételnek pedagógusok, politikusok, mégis
aktuális: Nemzetként nem fejlődhetünk
gyorsabban, mint ahogy oktatásunk fejlődik. Az emberi elme a legfontosabb
erőforrásunk. De, hogy ez mennyibe kerül,
arról Abraham Flexner mondása sokat sejtet: Nem hiszem, hogy lehetne egyetlen nemzet is
olyan gazdag, hogy egyszerre költsön oktatásra és háborúra. Végezetül egy diákok és szülők számára is megszívlelendő
Hubbard-bölcsesség: A diákot
elvezetheted a tudás forrásához, de nem kényszerítheted, hogy igyon
belőle.
A „tudás évszázadában” a
világ fejlődéséhez elengedhetetlen a számítástechnika térhódítása, és ezzel
együtt az internet terjedése. Ma már egyre több családnál található számítógép
és folyamatosan nő az internet előfizetők száma. A téli szünetben talán több
ideje van az érdeklődő diáknak, pedagógusnak vagy szülőnek áttekinteni, milyen
segítséget is kaphat az internetről. A célirányosabb böngészéshez szeretnénk
segítséget nyújtani „kedvenc linkjeink” bemutatásakor, hiszen az oktatás-nevelés
témakörében több százezer (!) hagyományos könyv oldalnak megfelelő információ
mennyiség áll a világhálón az érdeklődők rendelkezésére.
A www.oktatas.startlap.hu oldalt azoknak ajánljuk, akik egyes oktatási intézményekről szeretnének többet megtudni. Innen el lehet jutni az általános iskola-, egyetem-, főiskola-, óvoda-, középiskola-, zeneiskola-, stb, lap.hu oldalakra.
A www.lap.hu/temakor oldalon témakörök szerinti csoportosításokat találhatunk. Az oktatással kapcsolatban bölcsődéről, külföldi egyetemekről, waldorf pedagógiáról, tankönyvekről, nyelvtanulásról stb… Ezek sokszor szintén csak Weblap gyűjtemények, tehát innen további 50-60 cím közül választhatunk.
Kimondottan gyerekeknek készült a www.gyerekeknek.webmania.hu . Kifestők, kreatív oldalak, játékok érhetők innen el. Az irodalom címszó alatt abc sorrendben találhatók magyar írók, költök. A nevekre kattintva önéletrajzokat, valamint műveiket is elolvashatjuk. Az oldal könnyen kezelhető, logikus felépítésű. Ezt használva könnyen megtanulhat a gyermek a számítógéppel bánni, hiszen könnyen jut sikerélményhez.
A www.karacsony.webmania.hu honlapon a gyerekeknek című almenüpontot megnyitva írhatnak gyermekeink a Mikulás bácsinak (ha már nem késő) , de igényes képekkel illusztrált mesét is olvashatunk. (A zenei aláfestést itt javasoljuk kikapcsolni, ti. a hangszerelés kissé szegényes, egy idő után kifejezetten frusztráló -szerintünk.) Karácsonyi dalokat, kedves mozgó figurákat is letölthetünk, vagy origami ötletekkel ismerkedhetünk meg.
A www.egyszervolt.hu igényes, bájos és egyszerűen kezelhető. Verseket, meséket, animációkat találhatunk itt. A válogatást a népköltészetből és a szépirodalom legjobbjaiból állították össze a szerzők. A Családi körben menüpont alatt Dr Ranschburg Jenőtől kaphatnak tanácsot az érdeklődők.
Pedagógusoknak készült oldalak közül javasoljuk a www.tanitó.lap.hu oldalakat, ahol szinte minden témakör megtalálható, amire az alsó tagozatos tanítónak szüksége lehet: osztálykiránduláshoz szálláshelyek, menetrend, szépirodalom, dislexia, örökbefogadás, matematika, természetismeret, origami, ünnepsoroló, tankönyvek, tanmenetek, stb…
A www.pedagogia.lap.hu oldalain kapcsolódhatunk az ágazat minisztériumainak oldalaihoz, pedagógiai intézetekhez, szakszervezetekhez, elérhetjük a magán és alapítványi iskolákat, vagy megtekinthetünk félezer állásajánlatot, olvashatunk reformpedagógiákról, stb… A www.akkreditacio.lap.hu oldalakon szinte mindent megtalálunk, amely kapcsán felmerül az akkreditáció: nyelvvizsga, felnőttképzés, felsőoktatás, pedagógus továbbképzés. Szintén a tanároknak készült a www.osztalyfonok.hu oldal, ahol érdekes történeteket, a témához kapcsolódó szakmai cikkeket olvashatnak a pedagógusok és szülők.
Természetesen szülőknek készült lapok is vannak. Ezek közül talán a két leglátogatottabb a www.szulo.lap.hu és a www.szulo.hu. Orvos, gyógyszertár, oltási információk, szabadidő, iskola, játszóház, vásárlás, drog-megelőzés stb… szinte minden kérdésre választ találhatnak az édesanyák és az édesapák a szüléstől a felnőtt korig.
Terjedelmi okokból nem folytatjuk a felsorolást. Lehet, hogy igazságtalanul kihagytunk kiválóan használható oldalakat, melynek oka az, hogy fizikailag lehetetlen áttekinteni ekkora mennyiségű adat tömeget, melyet a nevelés-oktatás témakörben kínálnak. Az internetes böngészés alatt minden olvasónak jó szívvel javasoljuk: kritikusan fogadja a világhálón megjelenő információkat. Felkerülhetnek hiteltelen, nem ellenőrzött adatok, információk is, sokkal könnyebben, mint a nyomtatott „adathordozók” esetében. Ugyanakkor élni kell a XXI. század kínálta lehetőséggel, az Internet adta információhalmaz kiaknázásával. Aki nem él a lehetőséggel, az lemarad.
Mennyi jut 2005-ben a Nemzet Napszámosának?
A közoktatás hatékonyságának,
sikerességének egyik fontos –ha nem a legfontosabb- kérdése, hogy milyen anyagi elismerést
kapnak a pedagógusok. E kérdés kapcsán helyezzük górcső alá az új évezred
fontosabb eseményeit és a 2005-ben várható
változásokat.
2001-ben Pálinkás József akkori oktatási miniszter a pedagógus életpálya modell kidolgozására hívta párbeszédre a szakmát. Az életpálya modell lényege az volt, hogy olyan szakmai előmeneteli rendszert állítson fel és fogadtasson el a törvényhozással, amely jelentős, több éven átívelő differenciált béremelést valósít meg. Az elképzelés előnye volt a kiszámíthatóság, hiszen a pályakezdő előre láthatta, milyen illetmények, juttatások várnak rá 2-3-5-10 vagy 25 év munka után. Ezen felül tudhatta: ha jól végzi munkáját, jóval többet fog keresni, mint kortárs kollégái. Az életpálya modell kidolgozása 2002. tavaszán félbeszakadt, egy sor levegőben lógó kérdést, maga után hagyva.
A választások után új kormány zászlaja alatt új miniszter kezdte meg tevékenységét az oktatási tárca élén. A nagypolitika, bár pontosan nem tudta tartani magát az ígérethez, miszerint a közalkalmazottak 50%-os béremelést kapnak (csak az alapilletményt emelték, a pótlékokat nem, így pl. egy átlagos iskolaigazgató kb. 25% fizetésemelést kapott), mégis komoly eredményeket hozott. Szinte megszűnt a nyelvszakos-hiány, egy –egy álláshelyre tucatszám jelentkeztek friss diplomások is, stb... S mivel infláció feletti rendszeres éves fizetésemelést is ígértek 2002-ben, a szakma megfeledkezett az életpálya modellről.
Sajnos a következő béremelés 2004-ig váratott magára. Ez 6%-os emelkedést jelentett, ráadásul ezt már teljes egészében az önkormányzatoknak kellett volna finanszírozni. Ez csak 20%-uknak sikerült. Szomorú tény, hogy anyagilag azok az önkormányzatok jártak jól, akik nem hajtották végre ezt a bérfejlesztést, hiszen a 2005-ös költségvetési törvény bértáblája „tabula-rasa helyzetet” teremt.
2004. december 20-án az országgyűlés megszavazta a 2005-ös költségvetési törvényt, amely 7,2-7,3% bérfejlesztést jelent 2005. szeptember 01-ig. Ezt követően további, átlagban 4,5%-os fizetés emelés várható. A 2005. év mérlege önmagában szemlélve tehát kedvező, ha azonban az előző két évet is beleszámítjuk, láthatjuk, hogy az illetmények réálértékben jelentősen csökkentek.
2004. februárjában megszűnt a 13. havi illetmény, így 2004. decemberében, de még az azt követő január hónapban sem kapnak a közalkalmazottak a 2004. évi hónapok után 13. havi fizetést. Ehelyett életbe lép az un. egy havi külön juttatás, melyet a 2005. év után kapják azok, akik 2005. január 1-én munkaviszonyban voltak. Ez azt jelenti, hogy egy esztendő 13. havi fizetését elveszítették a közalkalmazottak.
A kiemelt munkavégzésért járó pótlék 2004. szeptember elsejétől 3900-ról 4500 Forintra, majd 2005. szeptember elsejétől 5250 Forintra , a pótlékalap 2005. január elsejétől 18200-ról 18900 Forintra emelkedik.
A költségvetési törvény 18 oldalban módosítja a 2003-ban jelentős módosításokon átesett közoktatási törvényt is, amely kapcsán megnő a pedagógusok tanórákon túli kötelezettsége: a tehetséggondozást, a felzárkóztató órák tartását, szabadidő szervezést, és az iskolai dokumentumok készítését ezentúl plusz juttatás nélkül elrendelheti az igazgató. Így, vagy kevesebb idő marad felkészülni a másnapi órákra, dolgozatjavításra stb, vagy meghaladja a munka a heti 40 órát, viszont ezért csak a 40 órás fizetést fogja kapni a pedagógus –már ha életszerűen szemléljük a kérdést.
Elmarad a pedagógusok ösztönző támogatása, melyet a törvénytervezetben eredetileg a bruttó bértömeg 2%-ban határozott meg a tárca.
Az iskolák, óvodák zömében nem lesz kötelező igazgató helyettest és szabadidő szervezőt foglalkoztatni, továbbá a 2500 Forintos minőségfejlesztési normatívát sem köteles a fenntartó illetve az iskola a pedagógus részére kifizetni, ez csupán lehetőségként maradt meg az új törvényben.
A Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet (KEPI)
nagysikerű szakmai rendezvényt szervezett 2005. január 20-án. A kistérségi
jogszabályváltozások, forrásfeltárási lehetőségek, az integráció, valamint a
2005. évi normatív támogatások voltak a találkozó témái, melyre közel hetven
intézményvezető, helyettes, polgármesteri hivatali munkatárs érkezett.
Nagyrónai László, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője részletesen bemutatta azokat a többlet támogatásokat, amelyeket kizárólag a 2004. november 30-ig megalakult, kistérségi, illetve mikrotérségi közoktatási feladatellátásra társult intézmények kapnak 2005-ben. A 2005. évre vonatkozó minimális csoport és osztálylétszám feltételek ugyanakkor szigorúak, ezért alapos szakmai előkészítő munkát igényel a magas színvonalon működő költséghatékony közoktatás. A szakmai koncepció kialakítására, a konszenzus megteremtésére kiváló alkalmat teremt a kistérségi intézkedési terv elkészítésének törvényi kötelme is. A 2005. évi költségvetési törvény előírja a kormány részére, hogy rendeletben szabályozza –többek között- az idei pénzeszközök lehívásának módját. Ez azt jelenti, hogy a február elsején hatályba lépő kormányrendelet egyben „pályázati kiírás” is, érdemes tehát odafigyelni.
Varnyú Andrásné, a Bács-Kiskun Megyei Szakértői Bizottság munkatársa a Nyugat Európai speciális nevelési szükséglet magyar megfelelőjéről, a sajátos nevelési igényről beszélt. A testi, érzelmi, érzékszervi, beszéd, autista, vagy halmozottan fogyatékos, továbbá a pszichés fejlődés zavara miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermekeket a magyar pedagógiai gyakorlat szegregáltan, azaz kizárólag a számukra fenntartott intézményekben nevelte-oktatta. Európai Uniós mintára, e hagyományokkal kell szakítani a magyar közoktatásnak is. Ezen integrációs folyamatok a gyakorlatban jelenleg azt jelentik, hogy a normál óvodai, iskolai csoportokba járjanak minél többen, a sajátos nevelési igényű gyermekek közül. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az iskoláknak, óvodáknak, erre fel kell készülniük. Nem elég az alapító okiratban szerepeltetni a feladatot, rendelkezni kell a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Ezt a költségvetés magasabb normatívával támogatja, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szakértői bizottságok egy-egy tanuló esetében vizsgálják a választott intézményt, megfelel-e az a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására, nevelésére.
Váradi Zoltán, a Kecskeméti Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályának munkatársa
a 2005. évi normatíva igénylésről beszélt. Nemcsak a költségvetési törvénynek az ágazatot érintő 3. és 5. számú mellékletben meghatározott normatívák változásairól, hanem a statisztika és normatíva igénylés kapcsolatáról, a korrekciók lehetőségéről is részletesen tájékoztatta a jelenlévőket. A praktikus tanácsok közül talán a legfontosabb, hogy a különféle normatívák igénylését érdemes egy felelősnek –leadás előtt- összefésülni, mert többletigénylés esetében kamatostul kell azt a fenntartónak az államkasszába visszafizetnie.
Kohajda László, a KEPI alapítója és vezetője, elmondta: az intézet a későbbiekben is szervez majd hasonló rendezvényeket, melyhez témajavaslatokat szívesen fogadnak valamennyi kollégától.
A KEPI e-mailben valamennyi partneréhez eljuttatja –többek között- a mostani rendezvényen elhangzó előadások prezentációját, valamint a február elsejétől hatályos kistérségi kormányrendeletet.
Aki fel kíván iratkozni a levelező listájukra, látogassa meg az intézet honlapját: www.kepi.hu, vagy írjon levelet az info@kepi.hu -ra.
Komoly
döntés előtt állnak az idén érettségiző 12. évfolyamosok, s a szüleiknek sem kis
fejtörés, melyik érettségi vizsgát válassza gyermekük. A döntést 15.-ig kell
meghozni. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló, 2002. májusában
megjelenő miniszteri rendelet azóta háromszor változott. Sok a kétség, több
pedagógus szakszervezet szerint is csak jövőre kellene bevezetni, ugyanakkor
széleskörű szakmai igény formálja a vizsgareformot, közel nyolc éve.
Az idén megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga. Szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. A diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása, így a jövőben nem kell az érettségi mellett külön egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára készülni. Az idei bevezetést kritizálók szerint a szülő továbbra is fizetheti a magánórákat és a diákok terhelése sem csökken, csak most nem felvételi előkészítő, hanem érettségi előkészítő a különórák neve.
Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező: magyar nyelv és irodalom/nemzetiségi nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv. Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.
A május-júniusi vizsgaidőszakra 2005. február 15-ig kell jelentkezni, abban a középiskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az érettségizőnek el kell dönteni, a jelentkezéskor, hogy a középszintű vagy az emelt szintű vizsgát választja.
A középszintű
érettségi vizsga a tartalmi
követelményekben és a vizsgák jellegében is különbözik a jelenlegi érettségi
vizsgától. Szervezése és lebonyolítása viszont alapvetően megegyezik a
mostani vizsgáéval: a vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli
feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az
iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi
vizsgabizottság előtt szóbeliznek. Jelentős változás, hogy az eddigiektől eltérően szinte minden
tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és
az értékelési útmutató az összes tárgyból központilag készül, a javítás és az
értékelés azonban az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának
"forgatókönyvét" az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a
konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze,
értékelésüket, pontozásukat a részletes követelményekben megadott szempontok
alapján maguk végzik.
Az emelt szintű
vizsga jelentősen eltér a jelenleg megszokott érettségi vizsgától: a
vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és tanáraitól, tehát külső vizsga
lesz. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik,
hanem ezt olyan független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt
szintű írásbeliket az iskolában vagy az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a
középszintű írásbelivel azonos időpontban. Az egyes vizsgatárgyakból az emelt
szintű szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. Tervek szerint
megfelelő - várhatóan 15-20 fős - létszám esetén nem a tanulók utaznak a
vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság megy az adott iskolába vagy a város
egyik iskolájába. Az egyes érettségi vizsgaidőszakokban az emelt szintű szóbeli
érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt kell
lebonyolítani.
A kétszintű érettségivel kapcsolatos információkért célszerű meglátogatni az Oktatási Minisztérium www.om.hu oldalait, ahol a leggyakrabban feltett kérdések és a rá adott válaszokat is megtalálja az érdeklődő, az általános tájékoztatókon kívül.