Választási program |
Kormányprogram |
Minden gyerek saját
lakóhelyen járhasson óvodába. |
Kötelező –
amennyiben ez nem lehetséges, támogatott – körzetesítés.
Közös igazgatású,
egységes szakmai programot megvalósító óvodák és iskolák
létrehozása. |
Program a
kistelepülések általános iskoláinak megőrzésére, ehhez kiegészítő
támogatás. |
„Ahol
lehetséges” az alsó tagozat megtartása – tagintézményként.
|
1000 iskolaépület
részleges, 300 teljes felújítása,
korszerűsítése. |
1000
iskolaépület részleges, 300 teljes felújítása,
korszerűsítése. |
30-35 új Térségi
Integrált Szakképző Központ létrehozása. |
30-35 új
Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása. Ezekbe, illetve a
korábban létrehozott 16 intézménybe járna a szakképzésben résztvevők 80
%-a. |
A választási programban nem
szerepelt. |
Többcélú intézmények
(gimnázium, szakközépiskola és szakiskola)
kialakítása. |
Az általános
iskolákban minden öt gyerekre, a középiskolákban minden három gyerekre jut
számítógép. |
A kormányprogramban nem
szerepel. |
A választási programban nem
szerepelt. |
A
szakrendszerű oktatás korlátozása az 5-6. évfolyamon.
|
Az idegen nyelvi
előkészítő évfolyam választhatóvá tétele mindenki számára.
|
Az idegen
nyelvi előkészítő évfolyamok fejlesztése. Az angol nyelv tanulásának
alanyi jogon történő biztosítása. |
A választási programban nem
szerepelt. |
A szakképzés
finanszírozásának átalakítása. A tanulók elhelyezkedési arányain alapuló
differenciált támogatás. |
Normatív támogatás
egy-egy belföldi, fővárosi és határon túli kiránduláshoz a közoktatásban.
|
A kormányprogramban nem
szerepel. |
A választási programban nem
szerepelt. |
A
„finanszírozott” keretszám csökkentése. Tandíj mindenkinek. A
költségtérítéses képzésben tanulók díjainak emelése.
|
A választási programban nem szerepelt |
A diákhitel
munkaadói átvállalásának lehetővé tétele.
|
Tanulmányi szünet a
pedagógusok számára, a továbbképzések állami
finanszírozása. |
A kormányprogramban nem
szerepel. |
A bérek legalább 25 %-os emelése, a keresetek reálértékének növelése |
Bérstop. Az
első két évben – a legjobb esetben is – csak inflációkövető béremelés. S
ez is differenciáltan. |
48 hátrányos
kistérségben pedagógus pótlék. |
A kormányprogramban nem
szerepel. |
Forrás: Új Katedra Füzetek
1.
A
Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézet (KEPI) az országban 5 konzorcium
pedagógusainak fog az előttünk álló tanévben 30 órás tréningeket tartani,
projektpedagógia témakörben.
A
KEPI a „30 órás SNI-tréneri, tanfolyamvezetői feladatok ellátása – a
HEFOP-2004-2.1.1 központi program B komponensének keretében” elnevezésű
pályázati kiírás projektpedagógia című részére az összes pályázó közül a legjobb
szakmai anyagot nyújtotta be. A feladatot 4 tréner-munkatárs látja el 5, az
ország különböző részeiben található HEFOP/2.1.1 nyertes konzorciumaiban 2006.
szeptember 1. és 2007. június 30. között.
A
KEPI munkatársai, szeptember hónapban, a Sulinova Kht. által szervezett, Képzők
képzése című kurzus sikeres elvégzését követően látnak hozzá, több mint száz
pedagógus továbbképzésének.
A projekt tervet, tervezést, egy probléma kifejtését jelenti a probléma megoldásáig.
A projektoktatásban a megismerés fő forrása a gyerek tapasztalata, érdeklődése, tevékenysége. A hagyományos tanítási módszerekkel ellentétben a projektpedagógia nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez igazítja a tananyagot. Ennél a módszernél a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. A tanulás középpontjában az elvégzendő feladat áll és a hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van. Egyik fontos jegye, hogy a tanuló szabadon választhatja meg a célokat, szabadon tervezheti meg és hajthatja végre a feladatokat, és végül szabadon értékelheti az elkészült produktumot és a tevékenységet. A módszer lényege, hogy az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítása indirekt módon történik, az ismeretszerzés örömteli tevékenységgé válik. A cél nem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum, a tanulás mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. A projektpedagógia a kreativitás fejlesztésének egyik legjobb módszere, valamint magában hordozza a kooperativitást is, mert a projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák. Megvalósítása nehéz, mert csak úgy vezethető be, ha a tantervi kereteket megbontják.
A projektpedagógia jellemzői:
Tevékenységre alapozott ismeretszerzés, az új ismeretek legfőbb forrása a tapasztalat.
Interdiszciplináris jelleg: a különböző tudományterületekhez tartozó, különböző tantárgyak keretében tanított ismeretek integráltan jelennek meg benne.
Valóságos, a társadalmi környezet által felkínált feladatokat alkalmaz.
A tárgyi tudáson kívül más képességeket is (szervezési, kommunikációs, találékonyság stb.) igénybe vesz és fejleszt.
A projekt végrehajtása valamilyen kézzel fogható, fizikailag is megvalósult, vagy szellemi mivoltában megjelenő végterméket eredményez.
Nem csak beszélnek a dolgokról, a projekt során el is készítik azokat.
Valamilyen hiány megszüntetésével hasznot hoz a „megrendelőnek” és a „kivitelezőnek” egyaránt.
Cselekvés révén juttat az új ismerethez.
Előnyben részesíti a csoportban végzett tevékenységet az egyéni munkával szemben, ezzel jól szimulálja a valódi munkahelyi/életszerű tevékenységet.
Oktató és hallgató mellérendelt viszonyban, egymást támogatva dolgoznak.
A tanárközpontú oktatás helyébe a hallgatóközpontú tanulás lép. Az oktató diktatórikus irányítóból a tanulást szervező, segítő, stimuláló személlyé válik.
A projekt kilép az iskola falai közül, bekapcsolja a közelebbi és távolabbi környezetet.
A kötött tanrend feloldásával megszűnik a fiatalok biológiai szükségleteivel ellentétes padhoz kötöttség, szabadabb lesz a mozgás, a projektek egy része fizikai tevékenység közben zajlik. Biztosítja a belső indíttatásból végzett tanulást, a tervezéstől a kiértékelésig tartó aktív, cselekvő részvételt.
A projektpedagógia felfogásában a tanulás, az örömforrás, az élmény összeegyeztethető fogalmak. Ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze is.